KatArt

2024.ápr.20.
Írta: Bolla Katalin Szólj hozzá!

Rovásírás Bolla Kata festészetében

20231112_184557.jpg

 „Az egész teremtés benne van a magyar nyelvben! Ez a felismerés ‘heuréka’ módjára hasított belém néhány éve, és azóta nem hagy nyugodni” – vallja Bolla Katalin Veszprémben élő festő.

 

 

Már érett fejjel, több mint 50 évesen ragadott először ecsetet a kezébe. Több évnyi tanulás, alkotóköri foglalkozás és magánóra végül eljuttatta arra a szintre, hogy nyilvánosság elé mert állni munkáival. Főleg online térben, de 3 önálló kiállítással is Veszprémben, Tatán, Pápán.

Mély érzésű és gondolkodású alkotóként nem elégedett meg a látvánnyal, az esztétikával, mögöttes bölcsességek, emberi értékek foglalkoztatták. (katart.blog.hu) Önmagával és alkotó munkájával szembeni folytonos elégedetlenség, önkritika tovább hajtotta. Tanult, olvasott filozófiai és művészeti eszmecserékbe bonyolódott.

Teljesen váratlanul találkozott a rovásírással, Dr. Pekár-Szilágyi Csaba orvos, és természetgyógyász révén, aki a betegségek feltárásában és gyógyításában útmutatásként a székely-magyar rovásírás értelmezéseit használja, összhangban a hagyományos nyugati orvoslással. Ez „heuréka élményként hasított Bolla Katalinba: meg van, ez kell nekem! Mi lehetne nemesebb feladat egy magyar alkotó számára, mint a rovásírás szakrális jelentését képekké formálni?

Bolla Kata így vallott erről a folyamatról:

-A legelső felismerés, ami megfogott, aztán nem hagyott nyugodni az, hogy az abc egyes betűinek magasabb értelme is van. Ha azokat megfelelően értelmezzük, egészen más világ tárul elénk. Aztán rovás csoportokhoz csatlakoztam, figyeltem és meséltem terveimről annak, aki fogékony volt rá, ahogy most is teszem, remélve, hogy partnerekre találok munkámhoz.

Az egész teremtés benne van a magyar nyelvben. Őseink értették. Néhány jel, számukra felnyitotta a szentek- szentjét.

Modern korunk elidegenedett a természettől, elidegenedett a teremtőtől, ezért válságban van. Szerencsére egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: kik vagyunk, miért vagyunk itt, mi dolgunk e földi világban? Hazánkban is egyre nagyobb követőtábora van a keleti kultúrának, filozófiának. Nem is sejtik, hogy a magyar nyelvben mindez benne van. Miért nem élünk hát ezzel a bölcsességgel? Kutatók, nyelvészek már sokat tettek ennek érdekében. Miért ne lehetne a képzőművészet nyelvén is közérthetővé és népszerűvé tenni!

Erre a koncepcióra szeretném alapozni művészetemet, de bevallom, folyton megrekedek. Túl nagy falat, hogy egyedül megbirkózzak vele hitelesen. Mert fontosnak tartom az esztétikum mellett a hitelességet. Nem tartozom egyetlen valláshoz sem, a teremtő és teremtett világ megértése és tisztelete régóta központi szerepet játszik az életemben. Alázatra, figyelemre, fegyelemre int. Arra hogy egy magasabb szintű bölcsességet közvetíteni hatalmas felelősség.

MŰVÉSZET szó számomra mindig is azt jelentette: MŰVelni valamit ÉSZ-szel.

Mi is az ÉSZ? Az én értelmezésem szerint:

– É- alkotni, teremteni ;

– SZ – az isteni lélekkel összhangban (szervezetten).

 

Még nagyon kezdetiek és bátortalanok az első próbálkozásaim, de bízom benne, hogy idővel kiforrja magát. Csak érdekesség: A KÉP és SZÉP szavunk közt egyetlen hang eltérés van. A rovásbetűk magasabb értelme elénk tárja a megértést. A kép attól szép, ha tartalmazza az Isteni szervezettséget. Ennek egyik formája az arany arány. Ahol ez megtalálható, ott harmónia honol. A Fibonacci számsor eleve a holisztikus szemlélet példája. Minden, egy nagyobb egység része.

 

Először Galgóczy György neves geometrikus képzőművésszel beszéltem terveimről. Ő nagyszerű ötletnek tartotta. Kis útbaigazítás következtében jöttek létre a „Nap, Hold, Isten”  című konstruktív alkotásaim.

„Kezdetnek nem rossz” –jött a válasz email a művész úrtól. De én elégedetlen voltam.

 

További tanácsot kértem Filep Sándor festőművésztől, MMA tagjától. Az ő meglátása szerint a rovásíráshoz leginkább a texturált felület illik, amibe bele lehet karcolni a rovásjeleket, aztán tovább alakítani a témához illően. Így készült a „Nap, Fény, Galamb” című képem. Ezzel már közelebb kerültem elképzelésemhez.

Aztán vegyes technikával készítettem egy tervezetet az „Ember”-ről. Ez mutatja meg leginkább, amit szeretnék. Ha rovás betűket megfelelően illesztjük egymáshoz, kirajzolódik egy magasabb értelem. Ez esetben az EMBER; aki kapcsolat az ég és föld között, egy aura veszi körül, van egy testi, (földi) energiaközpontja. No, ehhez már segítségül kellett hívni természetgyógyászatban járatos ismerőseim tudását is. Szóval a feladat, amire vállalkoztam meglehetősen nagy és összetett.

 

Kata szívesen fogadja hozzáértő rováskutató tanácsát, akivel hitelesen alkothatná meg és mások számára is érthetővé képeznék a rovásírás csodás világát.

Forrás:http://rovas.gallery/hu/bolla-kata/

 

Fény 50x35 texturált festmény

A rovás ligatura képek megalkotás során elsődleges célom, hogy a kép és a rovás betűk egymáshoz illesztése úgy jöjjön létre, hogy azok kiegészítsék egymást. 

A látvány és ligatura ugyanazt jelentse. 

A reggeli fény, amint felkel a föld horizontján. 

Spirituális és szakrális művészet

kovacs-ivo-neobarokk-mank-1024x1024.jpgA spirituális művészet elnevezés arra utal, hogy az elkészített műalkotás ihletettsége mind alkotójában, mind befogadójában az Isten Lelkének (spiritus sanctus) műve. Az alkotással történő találkozáskor a befogadót ugyanis érzelmi szinten ragadja meg, sőt szellemi rezonálásra készteti a mű, lelkiekben felemeli, s valami módon megtisztulásban részesíti (katharszisz)

A szakrális alkotás is képes minderre, azonban Hans Belting joggal figyelmeztet arra, hogy a szakralitás nem ismeri a művészet fogalmát, sem az esztétikai megközelítést, egyedül a vallásos tisztelet és áhítat szolgálatában áll.

 

Azzal, hogy a műalkotás kilép a liturgia szolgálatából a bizánci ortodoxiától történő szakításával a nyugati kultúrában, különösen a reneszánsz folyamán, sőt leginkább azzal, hogy Zwingli és Kálvin kivonta a képeket az istentisztelet teréből –, a szakrális tárgyak deszakralizálódtak, egyúttal művészetté váltak, mely képzőművészet éppen spiritualitása révén különösen Hollandiában indult virágzásnak.  A polgári otthonokban elhelyezett és hétköznapi témákat, házimunkát, családot, csendéletet, tájképet, zsánerjeleneteket választó műalkotások spiritualitásuk nyomán a szép hatalmával ragadják magával a befogadót, s ezzel lelki-szellemi élményként hatnak, lelki megtisztulás révén erkölcsi megújulásra is indítva.

Akkor beszélünk tehát spirituális művészetről, amikor az alkotások függetlenedve a liturgiától deszakralizálódtak, és az alkotó, illetve a befogadó belső istentisztelete nyilvánul meg esztétikai igényességgel a templom falain kívül (extra muros ecclesiae). Míg alapvető művészi megnyilvánulásában a szakrális fenséges, addig a spirituális művészet lelki. 

Forrás: http://confessio.reformatus.hu/

Kép: Kovács Ivó Neo-Barokk II. ‘Omni-tér’ című alkotása, fényvetítés, 2020. Forrás: Lighthub.net

 

Gazdasági, társadalmi, esztétikai értékválság - de merre tovább?

 

A hétvégén nagy kommentvita alakult ki egy Facebook profilon a ragasztószalagos banán körül. Eddig én sem értettem a lényegét, csak felháborodottam éreztem, hogy ez már sokkkk. Ez lenne a modern művészet?

Egy művészettörténész aztán helyre tette bennem a mű értelmezését. Engedélye nélkül a nevét nem közlöm, de változtatás nélkül bemásolom a kommentet.

 Katalin, megpróbálok neked segíteni a mű értelmezéséhez. Nagyjából arról van szó, amit te is pontosan érzel: hogy olyan korban élünk, amelyikben értékválság van. Az az elv, ami korábban  igaznak tűnt, hogy ha veszünk egy műtárgyat, azt majd megörökölheti az unokánk, aki esetleg jó pénzért el is tudja majd adni, az ma már nem igaz. Egy műtárgy érhet az egyik pillanatban sokezer dollárt, a másik pillanatban pedig semennyit. Ugyanez történik infláció esetén a pénzzel, vagy egy részvénnyel, ha hirtelen megzuhan az ára. Ez a mű egyrészt teljes általánosságban beszél az értékválságról, másfelől magát a művészeti piacot is kritizálja, amiért az ilyen kiszámíthatatlanul viselkedik. Amiben az a csavar, hogy ugye a mű éppen a saját közegére reflektál, miközben maga is részt vesz annak irracionális működésében. És akkor vannak még ilyen határkérdések, hogy mi egy műalkotás definíciója, nevezhetek-e műalkotásnak valamit, ami egy banán és egy ragszalag együtteséből áll. Ez egy referencia a dada és a szürrealizmus alkotásmódjára, a talált tárgyak és a véletlen asszociációk beemelésére a művészetbe, ami ugye jó száz évvel ezelőtt volt, tehát a mű azt is állítja, semmi nem változott azóta. További művészettörténeti referencia a banán, ami a romlandósága okán ún. Vanitas-szimbólum (ennek nézz utána), az érett és romlásnak induló gyümölcs csendéleteken a mulandóságot és a dolgok hiábavalóságát szokta megjeleníteni. Ez ismét korrelál az értékválság-témával. Végül nézz rá az eredeti műre, a C-alakú banán keresztben áthúzva a ragasztószalaggal az Euró jelét adja, úgyhogy felmerül a műtárgy=pénz(érték) kérdése.

  •  Talán a legtömörebb értelmezési mező: a banán, mint fallikus szimbólum felér egy feltartott középső ujjal az "artworld" felé.

 

Tehát a galériában kiragasztott banán, hűen szemlélteti a gazdasági, társadalmi esztétikai értékválságot, amiben most vagyunk. Ebből következik, hogy ha pl. egy újabb gazdasági válság hatására ráeszmélünk, hogy az anyagi biztonság és érték csak egy illúzió, akkor komolyan el kell gondolkozni azon is, hogy merre tovább.

Vannak e olyan egyetemes értékek, amik nem múlandóak, és érdemes e effelé tendálni?

A művészetnek és nekünk, művészeknek, nem felelősségünk-e befolyást gyakorolni az előttünk álló tendenciára?

Ok, de merre?

A művészettörténész kommentje így folytatódik.:

Egyrészt a művészet bármit kifejezhet, nemcsak a "fennköltet"………..Másrészt a modernizmus alapkérdései az Igazság, a Fejlődés, az Egyenlőség, most direkt írom ezeket nagybetűvel, ezek mik, ha nem "fennkölt" fogalmak?

Mélyen egyet értek vele. Minden művésznek el kell gondolkodnia ezen. Az alkotásaimmal hozzájárulok e az egyetemes emberi értékek közvetítéséhez?

Mielőtt bárki beleköt, utána néztem.

Kivonatosan idézek ebből a forrásból:

http://www.schulmann.hu/istvan/az-emberi-ertekek-attekintese/

 

Az emberi értékek

Az emberi értékek a társadalom építőkövei, azok a jellemvonások és képességek, amik lehetővé teszik az emberek közös, eredményes tevékenységeit.

Emberi értékek bővíthető listája, ABC sorrendben

  • Aktivitás
  • Ajándékozás
  • Alkalmazkodás (konformitás)
  • Álom, fantázia
  • Barátság
  • Bátorság
  • Boldogság
  • Bölcsesség
  • Bizalom
  • Bizakodás, Remény (pozitív szemlélet)
  • Becsületesség
  • Család
  • Egészségmegőrzés
  • Együttműködési készség (kooperáció)
  • Együttérzés (empátia)
  • Elengedés
  • Elismerés
  • Figyelmesség, Idő
  • Hagyományőrzés
  • Határozottság
  • Humor
  • Kedvesség
  • Kitartás, türelem
  • Következetesség, Céltudatosság
  • Kölcsönösség
  • Játékosság
  • Lelki béke
  • Mértékletesség
  • Megbocsátás
  • Műveltség
  • Nyitottság
  • Segítőkészség (Szolidaritás)
  • Szabadság
  • Szeretet (törődés)
  • Szervezési ismeretek
  • Szorgalom
  • Tudatosság, Felelősségtudat
  • Tisztelet (elfogadás, egyenlőség)
  • Találékonyság (kreativitás, alkotóképesség)
  • Önbizalom
  • Összpontosítás (koncentráltság)
  • Önállóság (autonómia)
  • Őszinteség
  • Összhang (harmónia)
  • Önzetlenség
  • Vitakultúra

 

 

Gyertyaláng

Halvány fényt vet rám egy gyenge gyertya lángja,
S én beleöltem az életem egy elenyésző vágyba.
Halk suttogás az egész, éktelen nagy zajban,
Egy ősz hajszál csak, tömérdeknyi hajban.

Mert bennem csak vágy van, és rengeteg remény
A félelem lesz lassan a legnagyobb erény.
Fukar kezekből kapok csak száraz kenyeret,
S mint te és a többi ember, én másképp látom az életet.

Miről szól az élet? Mit jelent egy gyertya?
Hamiskás táncot jár kicsi kis lángja.
Benne van az élet, a halál, a remény.
S ez a gyertya az övé, a tiéd, az enyém.

Ragacs 50x70 olaj vászon

Észre sem vesszük: élünk dolgozunk, gyereket nevelünk, és beleragadunk a nagybetűs ÉLET-be. Van, ami boldoggá tesz, és van ami nem. De merünk -e önvizsgálatot tartani? Vagy csak szállunk a tömeggel, az édes nedűt kínáló  csapdába? Naja! Ez az élet!  Közhelyes kérdések- mondhatod. Van, amit meg kell tenni, ha tetszik, ha nem. Ok. És utána?

Kell hogy legyenek olyan elfoglaltságaink is, amit csak azért teszünk, mert jó, mert kellemes, mert örömünket leljük benne. Így kerek az élet.

Címkék: élet, Képek
süti beállítások módosítása